Mentesség az 561/2006/EK rendelet hatálya alól

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 561/2006/EK RENDELETE

(2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

I. FEJEZET: BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 

1. cikk

Ez a rendelet a közúti személy- és áruszállítást végző járművezetőkre vonatkozó vezetési időkkel, szünetekkel és pihenőidőkkel kapcsolatos szabályokat állapít meg a szárazföldi szállítási módok közötti verseny feltételeinek harmonizálása érdekében, különös tekintettel a közúti szektorra, valamint a munkakörülmények és a közúti biztonság javítására. Ezen rendelet célja továbbá a hatékonyabb tagállami ellenőrzési és végrehajtási gyakorlat elősegítése, valamint a jobb munkagyakorlat bevezetése a közúti szállítási iparágon belül.

2. cikk, (1)  Ez a rendelet a közúti szállításra vonatkozik:

a) áruszállítás esetében, ha a jármű megengedett legnagyobb össztömege pótkocsival vagy félpótkocsival meghaladja a 3,5 tonnát, vagy

b) személyszállítás esetében, ha a személyszállítást végző jármű eredeti építése vagy állandó átalakítása folytán a járművezetővel együtt 9-nél több személy szállítására alkalmas és erre a célra szolgál.

A rendelet nem vonatkozik minden járműre és tevékenységre. A kivételeket a 3. cikk nevesíti ( alanyi mentesség ) és a 13. cikk  ( tevékenységre vonatkozó mentesség ).

3. cikk, Ez a rendelet nem alkalmazandó a következő járművekkel végzett közúti szállításra:

a) menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást végző járművek, ha a kérdéses menetrend szerinti szolgáltatás 50 km-t meg nem haladó útszakaszon történik;

b) olyan járművek, melyeknél a megengedett legnagyobb sebesség nem haladja meg a 40 km/óra sebességet;

c) a fegyveres szolgálatok, a polgári védelem, a tűzoltóság és a közrend fenntartásáért felelős erők tulajdonában lévő vagy általuk járművezető nélkül bérelt járművek, ha a fuvar ezen szolgálatok számára meghatározott feladat eredményeként és saját ellenőrzésük alatt valósul meg;

d) járművek, amelyeket szükséghelyzetben, vagy mentési műveletekben használnak, beleértve azokat is, amelyeket humanitárius segély nem kereskedelmi célú szállítására használnak;

e) orvosi célra használt különleges járművek;

f) különleges üzemzavar-elhárító járművek a telephelyüktől számított 100 km sugarú körben;

g) műszaki fejlesztési, javítási vagy karbantartási célú közúti vizsgálatoknak alávetett járművek, továbbá forgalomba még nem helyezett új vagy felújított járművek;

h) olyan járművek vagy járművek kombinációja, melyek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 7,5 tonnát és nem kereskedelmi áruszállítást végeznek;

i) kereskedelmi járművek, melyek a használat helye szerinti tagállam törvényei szerint veterán gépjárműnek minősülnek és azokat nem kereskedelmi személy- vagy áruszállításra használják.

13. cikk, (1)  Amennyiben ez az 1. cikkben szereplő célokat nem sérti, a tagállamok az 5–9. cikkel kapcsolatban a saját területükön vagy egy másik tagállam területén a kérdéses tagállam hozzájárulásával kivételeket engedélyezhetnek – amelyeket egyéni feltételekhez köthetnek –, a következő járművekkel történő szállítás esetében:

a) a hatóságok tulajdonában lévő vagy járművezető nélkül bérelt járművei, melyek közúti szállítást végeznek és nem állnak versenyben magán szállítási vállalkozásokkal;

b) a mezőgazdaság, kertészet, erdőgazdálkodás, földművelés vagy halászat terén működő vállalkozások által járművezető nélkül használt vagy bérelt járművek saját tevékenységi körükkel kapcsolatos áruszállítás esetén a vállalkozás telephelyétől számított 100 km sugarú körön belül;

c) mezőgazdasági vagy erdészeti tevékenységre használt mezőgazdasági vontatók és erdészeti vontatók a járműtulajdonos, azt bérlő vagy lízingelő vállalkozás telephelyétől számított 100 km sugarú körön belül;

d) olyan járművek vagy járművek kombinációja, amelyek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 7,5 tonnát és amelyeket:

— a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló 1997. december 15-i97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ) 2. cikkének (13) bekezdése szerinti egyetemes szolgáltatók az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozó szállításra használnak, vagy

— a járművezető által munkája során használt anyagok, felszerelés, vagy gépezet szállítására használnak.

Ezeket a járműveket csak a vállalkozás telephelyétől számított 50 km sugarú körben szabad használni, azzal a feltétellel, hogy a jármű vezetése nem a járművezető fő tevékenysége;

e) kizárólagosan az ország területéhez gépjármű-használat számára nyitott híddal, gázlóval vagy alagúttal nem kapcsolódó, 2 300 négyzetkilométer alapterület alatti szigeteken használt járművek;

f) a vállalkozás telephelyétől számított 50 km sugarú körben áruszállításra használt járművek, melyeket természetes vagy cseppfolyósított gáz vagy elektromosság hajt, és amelynek megengedett legnagyobb össztömege pótkocsival vagy félpótkocsival együtt nem haladja meg a 7,5 tonnát;

g) autóvezetői engedély vagy pályaalkalmassági vizsga megszerzése céljából autóvezetés-oktatásra és vizsgáztatásra használt járművek, feltéve, hogy azokat nem használják kereskedelmi áru-, vagy személyszállításra;

h) csatornázási, árvízvédelem, víz, gáz, és villamos áram karbantartási szolgáltatás, autóút karbantartás és ellenőrzés, háztól-házig háztartási hulladékgyűjtés és szállítás, távirati és telefonos szolgáltatások, rádiós és televíziós műsorszolgáltatás vagy rádió és televízió adó- és vevőállomások bemérése során használt járművek;

i) 10 és 17 közötti ülőhellyel rendelkező gépjárművek, melyeket kizárólag nem-kereskedelmi célú személyszállításra használnak;

j) speciális járművek, melyek cirkuszi és vidámparki berendezést szállítanak;

k) olyan különlegesen kialakított járművek, amelyek elsődleges célja álló helyzetben oktatási segédeszközként való használat,

l) a gazdaságokból tej begyűjtésére és a tejkonténereknek, illetve állateledel céljára készült tejtermékeknek a gazdaság területére való visszaszállítására használt járművek;

m) pénz és/vagy értékek szállítására kialakított járművek;

n) nem emberi fogyasztásra szánt állati hulladék vagy állati tetem szállítására szolgáló járművek;

o) kizárólag olyan csomópont jellegű helyeken, mint kikötőkben, kombinált árufuvarozási terminálokon és vasútállomásokon használt járművek;

p) az élőállatoknak a gazdaságokból a helyi piacokra és fordítva, vagy a piacokról a helyi vágóhídra legfeljebb 50 km-es sugarú körben történő szállításához használt járművek.

(2)  A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően biztosított kivételekről, a Bizottság pedig tájékoztatja erről a tagállamokat.

(3)  Amennyiben ez az 1. cikkben szereplő célokat nem sérti, és megfelelő védelem áll a járművezetők rendelkezésére, a tagállamok a következő esetekben a Bizottság jóváhagyását követően saját területükön kisebb kivételeket tehetnek ezen rendelet alól az olyan járművek esetében, amelyek használatára 5 fő/km2 alatti népsűrűségű, előre meghatározott területeken kerül sor:

— hatóságilag jóváhagyott menetrenddel rendelkező, menetrend szerinti belföldi személyszállítási szolgáltatás esetén (amelyekre vonatkozóan kizárólag a szünetekkel kapcsolatos mentességek engedhetők meg), és

— olyan saját részre, bérmunkában vagy díjazás ellenében végzett belföldi szállítási műveletek esetén, amelyeknek nincs kihatása az egységes piacra és bizonyos ipari szektorok fenntartásához szükségesek az adott területen, és ahol ezen rendelet mentességi előírásai legfeljebb 100 km sugarú kört írnak elő.

Az ezen mentesség körébe tartozó közúti szállítás magában foglalhat egy négyzetkilométerenként 5, vagy annál több személy által lakott területre történő utat az utazás befejezése vagy megkezdése céljából. Az ilyen intézkedéseknek természetüket és terjedelmüket tekintve arányosnak kell lenniük.

A 165/2014/ EK rendelet 45. cikke : Az 561/2006/EK rendelet módosítása

Az 561/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 3. cikk a következő ponttal egészül ki az a) pont után:

„aa) az olyan legfeljebb 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű járművek, amelyeket olyan anyagok, felszerelések vagy gépek szállítására használnak, amelyekre a járművezetőnek munkája során szüksége van, illetve amelyeket kizárólag a szállítási vállalkozás telephelyétől számított 100 km-es sugarú körben használnak, azzal a feltétellel, hogy a jármű vezetése nem a járművezető fő tevékenysége.”

2. A 13. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

a d), f) és p) pontban szereplő „50 km” szövegrész helyébe a „100 km” szövegrész lép;

b)

a d) pont első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„d) olyan járművek vagy járművek kombinációja, amelyek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 7,5 tonnát és amelyeket a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) 2. cikkének 13. pontjában meghatározott egyetemes szolgáltatók az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozó szállításra használnak.

A 13. cikkben szereplő mentes tevékenységekről azt kell tudni, hogy ha egy tachográffal felszerelt gépkocsival végzünk olyan tevékenységet, akkor nem vonatkozik ránk az 561-es rendelet, tehát nem kell betartani a vezetési és pihenőidőkre vonatkozó szabályokat. A digitális tachográfot „OUT” módba kapcsolhatjuk. Ez a készülék kikapcsolását jelenti.

A vezetői kártyát be is helyezhetjük, vagy vezethetünk kártya nélkül is. Sok cégnél az elszámolás a vezetői kártya alapján történik, ezért ilyenkor is használják a kártyát. Viszont az így végzett vezetés nem fogja szaporítani a napi, heti és kétheti vezetési időket, mert  ez a vezetés egyéb munkának számít.

Ha a vezetői kártyát nem tesszük be a készülékbe, akkor amikor legközelebb nem mentes járművet vezetünk, az egyéb munkát is vissza kell írni.  Hatóság nem ad ki ezekről a tevékenységekről mentességi igazolást! Amikor a 13. cikk (1) a)-p) pontjai közül végezzük valamelyiket, kell egy nyilatkozatnak lenni a gépkocsiban, hogy a tevékenység –amit éppen végzünk- melyik pont alapján mentes. Ellenőrzéskor ennek a nyilatkozatnak ott kell lennie, és az ellenőr ennek, illetve a körülmények pontos megismerése alapján dönti el, hogy jogosan vesszük-e igénybe a mentességet.

A 3. cikkben felsorolt járművek jelentős hányadába be sem lehet szerelni a tachográfot. Az egyik „kakukktojás”  a h) pont.

h) olyan járművek vagy járművek kombinációja, melyek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 7,5 tonnát és nem kereskedelmi áruszállítást végeznek;

Ennek a pontnak az értelmezésével fölmerült egy probléma: történetesen az, hogy sem az eredeti, 561/2006/EK rendeletben, sem AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 165/2014/EU RENDELETE (2014. február 4.) nem tartalmazza a „kereskedelmi áruszállítás” fogalom meghatározását.

------- Korábban a h) pontot úgy értelmeztük, hogy ide tartozik az úgynevezett saját számlás áruszállítás. Közmegegyezés volt abban, hogy kereskedelmi áruszállítás alatt csak azt értjük, amikor egy vállalkozó pénzért más áruját elfuvarozza. Aki a saját áruját a saját autójával viszi – bármilyen célból – az tehát nem kereskedelmi áruszállítást végez, hiszen nem fizet külön a fuvarozásért. Így a saját számlás áruszállítók 7,5 tonnáig mentesültek a tachográf használata alól.

Még 2011-ben egy svéd vállalkozót megbírságoltak azért, mert teherautóján nem használta a menetírót. A gazdag vállalkozó szabad idejében amatőr ralliversenyzőként autó- és motorsporttal foglalkozik. 2011-ben egy maga vezette pótkocsis teherautón szállította versenyautóját, hogy bemutassa egy vásáron. A szerelvény együttes tömege 7,5 tonna alatti volt, de a 3,5 tonnát meghaladta. A vezető ellen egy ellenőrzés során eljárást indítottak a menetíróra vonatkozó szabályok megsértése miatt. A teherautóban nem volt menetíró készülék. Az eljárás végül felmentéssel zárult. A bíróság elfogadta a vállalkozó érvelését, hogy az 561-es rendelet alapján e szállítás nem kereskedelmi áruszállításnak minősül.

Az ügyészség viszont fellebbezett az ítélet ellen. A bíróság megállapította, hogy az ügyet nem lehet érdemben elbírálni anélkül, hogy pontosan meghatároznák a „nem kereskedelmi áruszállítás” fogalmát. Ilyenkor az az uniós rend, hogy a helyi bírósági eljárás megáll, s a bíró felterjeszt egy kérdést az Európai Unió Bírósága elé. Ezt úgy hívják, hogy előzetes döntéshozatali eljárás. Az uniós bíróság meghozza a döntését, s annak alapján folytatódik utána a helyi ügy. Így történt itt is. A svéd bíróság kérdése tehát eljutott az EU Bíróságára.

Az európai bírósági eljárás végül 2013-ban zárult. A bíróság pontosan meghatározta, mit érthetünk a nem kereskedelmi áruszállítás fogalma alatt. A svéd vállalkozót végül valóban mentesítették a büntetés alól, de az állásfoglalás az ő ügyénél nagyobb jelentőségű lett. Mint már jeleztük, a bírósági ítélet teljesen ellentétes azzal, ahogyan eddig a szokásos módon meghatároztuk a nem kereskedelmi áruszállítás fogalmát. Idézzük szó szerint az uniós bíróság határozatát:

A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének h) pontja szerinti „nem kereskedelmi áruszállítás” fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a magánszemély által magáncélból és kizárólag szabadidős tevékenység keretében végzett áruszállítást, ha e tevékenységet részben harmadik személyek pénzügyi hozzájárulásaiból finanszírozzák, és az ilyen szállításért nem kell ellenértéket fizetni.

Az NKH szerint az Európai Bíróság által kifejtett fogalom magyarázatából következően csak az az áruszállítás minősül nem kereskedelmi áruszállításnak, amely nem áll kapcsolatban valamely szakmai vagy kereskedelmi tevékenységgel, és a szállítást nem jövedelemszerzés érdekében végzik.

Minden más viszont kereskedelmi tevékenységnek minősül. Ha tehát egy vállalkozás a saját áruját viszi a saját teherautójával, akkor az nem fér bele ebbe a fogalomba, hiszen a szállítás a vállalkozás munkájához kapcsolódik. A célja az, hogy a vállalkozás jövedelmet szerezzen. Forrás: fuvarlevél.hu ------

Tehát a jövőben a 3,5 és 7,5 tonna közötti megengedett össztömegű sajátszámlás szállításokra nem érvényes a h) pont szerinti mentesség, így azokba is be kell szerelni, és szabályosan működtetni a tachográf készüléket.

Kis András / 2016. 08.19.