Tachográf szalag nyomtatása- Mikor, mi okból? Mit tartalmazzon? Hogyan és meddig kell megőrizni a szalagot?

Rendelet írja elő, hogy tartalék nyomtató szalagnak   lennie kell a gépkocsiban, hogy szükség esetén tudjunk nyomtatni, illetve az ellenőr ki tudja nyomtatni azokat az adatokat, amelyekre kíváncsi.

Ezekben az esetekben kötelező a tachográf szalag nyomtatása:

• amikor elromlott menetíróval közlekedtünk
• amikor vezetői kártya nélkül, vagy hibás, sérült vezetői kártyával közlekedtünk
• amikor eltérünk az 561/2006/EK rendelet általános szabályaitól

Amikor elromlott menetíróval közlekedtünk

A tachográf készülék üzemképtelensége esetén a gépjárművezetőnek az adatrögzítő lap ( digitális tachográf esetén adatrögzítő szalag ) hátulján található diagramm megfelelő rovataiba  rögzítenie kell az aktuális tevékenységeit ( Vezetési-, egyéb munka-, készenléti-, pihenő idő, megszakítás ),így folytathatja tevékenységét a javítás megkezdéséig, az alábbi feltételek mellett:

A tachográf készülék javítása a 124/2005 (XII.29.) GKM rendelet 6§. 6-7 bekezdése értelmében

• a fuvarfeladat befejezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a meghibásodás után egy héttel az arra feljogosított javítószervizben megtörténjen. (A javításra feljogosított szervizekről a területileg illetékes megyei Közlekedési Felügyeletek felvilágosítást adnak.)
• A jármű hibás menetíró készülékkel új fuvarfeladatot nem kezdhet meg. Amennyiben a jármű egy héten belül nem fejezi be fuvarfeladatát, a gépjárművezető kötelessége a menetíró készülék – fuvarfeladat megszakításával történő- javíttatása, szükség esetén akár külföldön is.
• Természetesen a szalagra rá kell írnunk,  : „ A tachográf készülék elromlott.” A bejegyzést aláírásunkkal kell hitelesítenünk.

Amikor vezetői kártya nélkül, vagy hibás, sérült vezetői kártyával közlekedtünk

• Abban az esetben, ha ellopták, vagy elveszett, vagy megsérült a vezetői kártyánk, 7 naptári napon belül ezt a tényt be kell jelentenünk a szokásos tartózkodási helyünk (lakóhelyünk) szerinti Nemzeti Közlekedési Hatóság …… Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségénél,  ahol megigényeljük az új kártyát. Ezt 8 napon belül kötelesek legyártani.
• Maximum15 napig mehetünk kártya nélkül,  de a napi  elindulás előtt nyomtatnunk kell szalagot, és a hátulján kézzel kell a tevékenységeket jelölnünk, hasonlóan, mint azt a korong hátulján tennénk. Rá kell írni azt is, hogy miért vezetünk, vezettünk kártya nélkül. „ Kártya nélküli vezetés, mert a vezetői kártya elveszett.”

Amikor eltérünk az 561/2006/EK rendelet általános szabályaitól

Amikor nem tudunk leparkolni, mert nincs hely, szintén kell nyomtatnunk. A szalag hátuljára pl. a következőt írhatjuk: „A minimális pihenőidőtől és a maximális vezetési időtől való kivételes eltérés annak érdekében, hogy a gépjármű megfelelő megállóhelyre érhessen. Az 561/2006/EK rendelet 12. cikke  Európai Bíróság  1. számú iránymutatása szerint.” Egyszerűbben:  Németország A3-as autópálya Würzburg térségében nem volt szabad parkolóhely.

Előfordulhat az is, hogy a parkolóban, terminálon be kell mozdulnunk a pihenőbe. Erre az esetre alkalmas a következő: „Szünet, illetve napi vagy heti pihenő megszakításának elrendelése a jármű terminálokon, parkolókban vagy határátkelőhelyek területén való mozgatása céljából  Az 561/2006/EK rendelet 4. cikkének d) és f) pontja. Európai Bíróság 3. számú iránymutatása szerint.”

Összegezve

• Amikor hatósági személy utasít bennünket a bemozdulásra, vele pecsételtessük le és írassuk alá a szalagot, de ha például egy túlméretes szerelvény miatt kell bemozdulnunk, akkor is meggyőzőbb, ha ők is leigazolják a bemozdulásunk okát.
• Nyomtatni mindig akkor célszerű mikor még szabályos vagyok, de már látható, hogy túlvezetés, munkaidő túllépés lesz belőle. Ha nem tudunk leparkolni a  parkolóban akkor célszerű nyomtatni , megírni és menni tovább. Ha a következő parkolóban szintén nincs hely megállni az eljárás ugyanaz. Fontos, hogy ne utólag – órák, és napok múlva-  (bár jobb, mint a semmi ) nyomtassunk. A jogszabály utólagos nyomtatást ír elő, de gondoljuk át a gyakorlatot. Ha kihajtunk egy parkolóból és közben elfogyott az időnk, megyünk 40 km-t a következőig, ha ott vagy útközben kapunk egy kontrollt, hogy magyarázzuk meg hitelt érdemlően, hogy szándékunkban állt kivenni a pihenőt? A nyomtatással igazolom, hogy ismerem a jogszabályt és szándékomban állt azt betartani.
• A kinyomatokra elegendő, ha magyarul írjuk rá a magyarázatot, mivel az unióban a magyar nyelv is hivatalos nyelv, és nincs előírás arra, hogy más nyelven, vagy nyelveken is szerepelni kellene a magyarázatoknak. Természetesen semmi sem tiltja, hogy más nyelven vagy nyelveken is ráírjuk azokat, ha jól beszéljük azt a nyelvet.
• De a rendelet megfelelő cikkének jelölése már fél siker, hiszen az teljesen egyértelmű az ellenőr számára is, hogy az a pont miről szól.
• Nagyon fontos, hogy a kinyomatokon legyen dátum, hely, ok, amiért nyomtattunk és  alá kell írnunk!
• A kinyomtatott szalagokat 28 napig mindenképpen tartsuk magunknál, hogy egy ellenőrzés során tudjuk igazolni a bemozdulás, túlvezetés, kártya nélküli vezetés, stb. okát, majd ezt követően adjuk le a vállalkozásnál, hogy egy évig megőrizzék azokat a telephelyen. Telephelyi ellenőrzésnél szükség lesz rájuk!
• Természetesen az utóbbi kettő bejegyzés NE szerepeljen túl gyakran, mert az már visszaélés gyanúját fogja kelteni az ellenőrökben.

A KÖZÚTI FUVAROZÁSSAL KAPCSOLATOS SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK
561/2006/EK rendelet, 2006/22/EK irányelv, 3821/85/EGK rendelet
1. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS

Tárgy: A minimális pihenőidőtől és a maximális vezetési időtől való kivételes eltérés annak érdekében, hogy a gépjármű megfelelő megállóhelyre érhessen. Cikk: Az 561/2006/EK rendelet 12. cikke

Követendő eljárás: A 12. cikk rendelkezései értelmében a járművezető – annak érdekében, hogy a gépjármű megfelelő megállóhelyre érhessen – eltérhet a 6–9. cikkben meghatározott, a minimális pihenőidőre vonatkozó követelményektől és maximális vezetési időtől. A cikk nem teszi lehetővé a rendelettől olyan okok miatt való eltérést, amelyek már az utazás megkezdése előtt is ismertek voltak. A rendelkezés célja az, hogy a járművezető kezelni tudja az olyan helyzeteket, amelyek során – az utazás alatt előálló váratlan okok miatt – nem tudja betartani a rendeletben foglalt előírásokat, vagyis olyan helyzetekben, amikor a járművezető akaratán kívül álló, elkerülhetetlennek látszó, rendkívüli nehézségek állnak elő, amelyeket a legnagyobb gondosság mellett sem lehetett volna előre látni. Az eltérési lehetőség másik célja a személyek, a jármű és a rakomány biztonságának garantálása, valamint annak a követelménynek a betartása, hogy a közlekedés biztonságát minden esetben szem előtt kell tartani.
Ilyen helyzetekben az alábbi szereplőknek vannak kötelezettségei:
1) A fuvarozó vállalkozásnak körültekintően kell megterveznie a járművezető biztonságos útját, figyelembe véve például a rendszeres forgalmi torlódásokat, az időjárási körülményeket és a megfelelő parkolóhely elérését, azaz oly módon kell megszerveznie a munkát, hogy a járművezető be tudja tartani a rendeletet. Szem előtt kell tartani továbbá a fuvaroztatók és a biztosítótársaságok által a biztonságos parkolásra vonatkozóan előírt követelmények  betartását is.

2) A járművezetőnek szigorúan be kell tartania a szabályokat, és a maximális vezetési időtől kizárólag olyan rendkívüli körülmények váratlan felmerülése esetén térhet el, amelyek következtében a rendeletben foglaltakat csak a személyek, a jármű vagy a rakomány biztonságának veszélyeztetésével lehetne betartani. Ha a járművezető úgy ítéli meg, hogy el kell térnie a rendelet előírásaitól, de ezzel nem veszélyezteti a közlekedés biztonságát, akkor a megállóhelyre való megérkezéskor (a menetíró készülék adatrögzítő lapján, a menetíróból kinyomtatott lapon vagy a munkalapon, a Közösség bármelyik nyelvén) kézi bejegyzéssel fel kell jegyeznie az eltérés okát.

3) A járművezető ellenőrzése, valamint a vezetési időre vonatkozó korlátozásoktól való eltérés jogosságának értékelése során az ellenőrt szakmai titoktartási kötelezettség terheli. Az eltérés jogosságának a 12. cikk alapján való értékelésekor az ellenőrnek minden körülményt alaposan meg kell vizsgálnia, beleértve az alábbiakat: a) a járművezetőre vonatkozóan korábban rögzített adatokat, amelyek alapján megállapítható a járművezető vezetési teljesítménye, és ellenőrizhető, hogy általában betartja-e a vezetési és a pihenőidőre vonatkozó szabályokat, továbbá azt, hogy valóban kivételes eltérésről van-e szó, b) a vezetési időtől való eltérés nem válhat rendszeres gyakorlattá, és csak olyan kivételes körülmények esetén fordulhat elő, mint nagyobb közúti balesetek, szélsőséges időjárási körülmények, útelterelés, ha a parkolóhelyen nincs szabad hely stb. (A lehetséges kivételes körülmények e felsorolása csupán tájékoztató jellegű. Az okok megítélésekor abból az elvből kell kiindulni, hogy a vezetési időtől való eltérés nem látható előre, sőt, nem is lehet vele előre számolni),c) annak érdekében, hogy a járművezető a parkolóhely keresésével töltött idő során ne„gyűjthessen plusz időt”, a napi és a heti vezetési időre vonatkozó korlátozásokat be kell tartani, d) a vezetési időre vonatkozó szabályoktól való eltérés nem vezethet a szükséges szünetek, illetve a napi és heti pihenőidő csökkenéséhez. Megjegyzés: Európai Bíróság, C-235/94. számú ügy.

A KÖZÚTI FUVAROZÁSSAL KAPCSOLATOS SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK
561/2006/EK rendelet, 2006/22/EK irányelv, 3821/85/EGK rendelet
3. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS
Tárgy: Szünet, illetve napi vagy heti pihenő megszakításának elrendelése a jármű terminálokon, parkolókban vagy határátkelőhelyek területén való mozgatása céljából Cikk: Az 561/2006/EK rendelet 4. cikkének d) és f) pontja.

Követendő eljárás: A napi és a heti pihenőidő alatt a vezető az idejével általában szabadon rendelkezik, ezért nem kötelezhető arra, hogy a jármű közelében tartózkodjon. A szünet, illetve a napi és heti pihenő megszakítása általában a rendelet megsértésének minősül (kivéve azokat az eseteket, amelyekre a 9. cikk (1) bekezdésében található „kompszabály” alkalmazandó ). Azonban előfordulhat, hogy a terminálon vagy a parkolóban hirtelen olyan rendkívüli vagy vészhelyzet áll elő, amelynek következtében a járművet mozgatni kell.
A terminálok általában alkalmaznak egy olyan járművezetőt, aki szükség esetén a járműveket mozgatni tudja. Ha azonban nincs ilyen járművezető és a járművet valamilyen rendkívüli körülmény miatt mindenképpen mozgatni kell, az illetékes hatóságok vagy a terminálon dolgozó és a járművek mozgatásának elrendelésére jogosult személy felszólítására a járművezető megszakíthatja pihenőidejét.

Egyéb esetekben (pl. parkolókban, határátkelőhelyeken és vészhelyzetekben), amennyiben olyan objektív vészhelyzet áll elő, amelynek következtében a járművet el kell mozdítani, illetve a rendőrség vagy más hivatalos szerv (pl. tűzoltóság, útfenntartó szerv, vámtisztviselő stb.) a jármű elmozdítására ad utasítást, a járművezetőnek néhány percre meg kell szakítania a szünetet vagy a pihenőt, ám ilyen esetben nem vonható felelősségre. Ilyen helyzetekben az adott szituáció értékelésekor a tagállamok ellenőreinek bizonyos szintű rugalmasságot kell alkalmazniuk. Ha a járművezető a fentiekben említett okokból megszakítja a szünetet vagy a pihenőt, azt kézi bejegyzéssel fel kell jegyeznie, és – amennyiben lehetséges – a jármű mozgatását elrendelő illetékes szervvel hitelesíttetnie kell.

 Kis András/ Szabó Nelli / 2015.10.13.