Vadgázolás - kit terhel a felelősség?

Július-augusztus hónapban van az őz párzási időszaka.Párzás idején a vadállatok, főként az őzek olyan helyek felé is elindulnak, akár nappal is, melyet egyéb iránt, elsősorban az ember közelsége miatt elkerülnek, így bukkannak fel az utak mentén, vagy rosszabb esetben, a legváratlanabb pillanatban az út közepén.  

Ilyenkor különösen megszaporodnak a  balesetek, ezért érdemes fokozottan figyelni a vadveszélyt jelző táblákra, és arra, hogy a  vezető figyelmét semmi ne vonja el a gépjármű vezetésről. Különösen a napkelte, és a napnyugta körüli időszak a veszélyes, ekkor mozog a vad leginkább.

Az erdei vad szabadon él, a vadászok nem tudják szabályozni azt, hogy hol és mikor bukkannak fel, mikor és hol keresztezik az utakat, így a gépjárművek útját. Az gondolom mindenki számára egyértelmű, hogy a vad volt először a területen, az ember csak később épített utakat, autópályákat, kerítéseket a vad élőhelyére.Ezekkel nagymértékben megváltoztatta a vad mozgásterét, rontotta az életminőségét. Gyakran csak nagy kitérőkkel tudja megközelíteni a vízlelő helyeket. Sok esetben kénytelen keresztezni az utakat, ezzel megnő az ütközés kockázata.

A vadászatra jogosult (általában a vadásztársaságok) a veszélyes utak mellett figyelmeztető táblákat helyeznek el, (ilyen tábla csak akkor helyezhető ki, ha korábban már legalább két esetben történt vadgázolás azon a szakaszon.) 

Az ilyen útszakaszon a  gépjármű vezetőjének úgy kell megválasztania a sebességet, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is el tudja kerülni az ütközést. Egy keskeny, kivilágítatlan erdőn átvezető úton a biztonságos sebesség lehetséges, hogy csak 20-30 km/h! 

Mi a teendő, ha a baleset mégis bekövetkezik?

Ha már megtörtént a baj, tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ne történjen újabb baleset: álljunk félre, kapcsoljuk be a vészvillogót, vegyünk fel láthatósági mellényt, tegyük ki az elakadásjelző háromszöget. Utasainkat helyezzük biztonságba. 

Ha az állat nem pusztult el, nem szabad hozzá közel menni, mert a sebzett vad kiszámíthatatlan, védekezni fog. Rúg, harap, az agancsával halálos sebet is tud ejteni az óvatlan autóson.Mivel a vadgazdálkodás veszélyes üzem, az ütközéskor keletkező károk megtérítésére a polgári törvénykönyv vonatkozó része az irányadó. A tájékoztatás szerint a vaddal történő ütközés közlekedési balesetnek számít és mindenképpen ki kell hívni a rendőrséget, illetve értesíteni kell az illetékes vadásztársaságot. Ha nem tudjuk kié a területen a vadászati jog, a rendőrség ki fogja hívni az illetékes hivatásos vadászt, aki elszállítja a vadat a helyszínről. A közutak gyakran a vadászterületek határai is egyben, így fontos az is, hogy a vad honnan melyik irányból jött, ez dönti el melyik Vadásztársaság hivatásos vadásza a kompetens személy. A szabadon élő vad az állam tulajdona, a balesetben elpusztult állat a vadászatra jogosultat illeti. Az autós semmiképpen nem viheti azt el, mert lopásnak minősül!

Kárrendezés

Ha vadászatra jogosult kirakta a vadveszélyt jelző táblákat, gyakorlatilag megtette a tőle elvárhatót, és egy vadelütés esetén a gépkocsivezető viseli az autóban keletkezett károkat, a vadásztársaság pedig az elütött vad kárát, amely akár több millió forint is lehet pl. egy szarvasbika esetén.

Érdemes tisztában lenni a megtérítés szabályaival, mivel a tenyészérték széles spektrumú és egy fácántyúk is megközelítőleg 20 000 Ft, egy  gím bika  több millió Ft megtérítési költséggel is járhat. 

Az autósok számára az tűnik magától értetődőnek, hogy a vadásztársaság térítse is meg az autóban és másban esett károkat. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű. A kötelező felelősségbiztosítás terhére csak olyan balesetek után fizet a biztosító, melyet közúti forgalomban részt vevő, biztosítással rendelkező jármű okozott. Vadgázolás esetén szó sincs másik autóról. Nincs a balesetnek olyan résztvevője, akinek lenne erre a célra szolgáló felelősségbiztosítása.

A vadgázolás nem gépjármű által okozott balesetnek számít. Ez igaz akkor is, ha  valaki megsérül, kórházban kell ápolni, kiesik a munkából, vagy más, ezzel összefüggő kára keletkezik. A biztosító csak akkor fizet az autósnak, ha volt CASCO biztosítása, amely kiterjed a vadelütésre is,  vagy vadkárra vonatkozó kiegészítő biztosítása van a gépkocsinak.

A járművezető  felelőssége

A járművezető felelősségét növeli, ha nem tartotta be az útszakaszra vonatkozó közlekedési szabályokat. Ha túl gyorsan hajtott annak ellenére, hogy tábla jelezte a vadveszélyt az adott útszakaszon. De mekkora sebességgel lehet hajtani vadveszély jelzése esetén? Akkora sebességgel, ha váratlanul eléugrik egy vad, meg tudjon állni. Érdemes azonban megjegyezni, hogy bármilyen alacsony sebességgel is közlekedik a szabálykövető autós, – aki vadveszélyt jelző táblát figyelembe vette – ha féktávolságon belül ugrik elé a vad képtelenség megállni, mert ez a fizika törvényeinek ellentmond. Így ez egy betarthatatlan “gumiszabály”, mely az autóst sújtja.

A járművezető hibája lehet a valódi vagy relatív gyorshajtás, a figyelmeztető tábla figyelmen kívül hagyása. Megnézhetik az autó műszaki állapotát, a fékeket, a gumikat, a baleset idején érvényes látási viszonyokat, vagy azt, hogy a sofőr milyen állapotban lehetett a baleset idején. Nem volt-e fáradt, fogyasztott-e alkoholt. A jelenlegi bírósági iránymutatás szerint csak akkor lehet a vadkárt érvényesíteni, ha az a vadveszélyt jelző tábla hatályán kívül esik! Súlyos szakmai hiányosságra utal ez a bírósági iránymutatás, mivel ennek a betartását a féktávolságon belüli ütközés lehetetlenné teszi. Nincs olyan sebesség, amelynél elkerülhető lenne a vaddal való ütközés, ha a vad féktávolságon belül ugrik a jármű elé!

A vadásztársaság felelőssége

Ha a vadveszélyt jelző tábla alatt nincs távolságbeli kiegészítés, akkor csak a következő útkereszteződésig érvényes, addig tart a tábla hatálya. Az első kérdés, amit a bíróság vizsgálni fog, hogy a társaság felhívta-e a vadveszélyre a közlekedők figyelmét. A vadveszélyt jelző közúti jelzőtáblákat a vadásztársaságok kezdeményezésére helyezi ki a közút fenntartója (illetve a Vadászatra jogosult). Ahol a vadásztársaság területe mellett nincs ilyen tábla, ott az autós hivatkozhat a vadásztársaságok felelősségére.

Számításba kell venni a vadgazdálkodás feltételeit is. Ehhez már szakértő kell, egy járművezetőnek önmagában, segítség nélkül nincs sok esélye egy ilyen egyezkedésben. Egy szakértő rámutathat arra is, hogy például a vadásztársaság szakmai hibája miatt elszaporodott a vad, s ez a túlszaporodás is közreműködött a baleset bekövetkeztében. Vagy az úthoz túl közel állították fel a téli etetőket, illetve a baleset körzetében vadászat céljából hajtották a vadakat.

Amennyiben a vadbaleset autópályán, autóúton következik be, minden esetben meg kell téríteni az autós kárt. Szakszerűen elhelyezett vadfogó kerítés esetén az út kezelőjét terheli felelősség. 

Fontos, hogy lehetnek olyan vadkárok is, melyekhez a vadásztársaságnak semmi köze nincsen. Csak az a vad tartozik hozzájuk, melyet azon a területen vadászni lehet. Ami nem tartozik az ő vadgazdálkodásuk körébe, annak a viselkedéséért nem is felelősek. Ha például egy területen hivatalosan csak apróvadas területként van bejegyezve, de véletlenül oda tévedt egy szarvas, azért az állatért senki sem lesz felelős. Ugyancsak nem felelős a társaság az elkóborolt háziállatokért, kóbor kutyákért. Ezek elgázolásakor sem lehet kártérítést kérni a helyi vadásztársaságtól.

A közútkezelő felelőssége

Sima közúton ritkán merülhet fel a közútkezelő felelőssége, de előfordulhat ilyen eset is. Ha például olyan sűrű az út menti növényzet, hogy az jelentősen akadályozza a láthatóságot, akkor ez is közrejátszhat a balesetben. Ha rögtön az út mentén sűrű bozótos terül el, akkor a járművezetőnek esélye sincs időben észlelnie az út felé közelítő állatokat. 

Egy eset van, amikor szinte vitathatatlan a közútkezelő felelőssége. Ilyenek az autópályán, autóúton bekövetkező vadgázolások. Az autópálya zárt terület, vadveszély esetén a kezelőnek kerítést kell építenie, annak állapotát rendszeresen ellenőriznie kell. A közútkezelőt is kötelezheti a bíróság kártérítésre, ha igazolható, hogy a baleset az elhanyagolt kerítés, vagy más, útkezelői hiba miatt következett be.

Azt mindenki tudja, hogy a közúti közlekedés egy veszélyes üzem. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy a vadgazdálkodás is fokozott veszéllyel járó tevékenység.

2015. május 5. napján lépett hatályba a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása, amely korrigálja a gépjármű és a vad találkozásából eredő károkra vonatkozó szabályozás következetlenségét.

A Vtv. egy új címet („A vadászható állat által okozott kár”) és egy új szabályt is kapott, a 75/A. §-t, melynek értelmében: „A jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni.”

78.§: (2) A vadászatra jogosult a mezőgazdálkodáson, illetve az erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megelőzése érdekében - vadveszély esetén - az út létesítőjénél, illetve fenntartójánál, továbbá a vasút létesítőjénél, fenntartójánál, valamint üzemeltetőjénél megfelelő védelmi berendezések létesítését, illetve közúti, vasúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti. Az út, illetve a vasút létesítője, fenntartója, valamint üzemeltetője - ha a vadászatra jogosult a létesítés vagy az elhelyezés, továbbá a fenntartás, valamint az üzemeltetés költségeit vállalja - köteles a kezdeményezésnek helyt adni.

„A  Ptk.

6:563. § [A vadászható állat által okozott kárért való felelősség]

(1) A vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott.

(2) A vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthat.tlan ok idézte elő.

(3) A kártérítési követelés három év alatt évül el.”

Amennyiben a vadásztársaság és a gépkocsivezető is megtett minden tőle telhetőt a baleset elkerülésére, és egyikük sem vonható felelősségre, mindkét fél maga viseli a javakban okozott károkat. A vadásztársaság a vadban esett kárt, a gépjármű vezetője pedig a gépjárműben okozott kárt. A Mabisz közölte: az autóban esett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a gépjárműnek van casco-biztosítása. Emellett az utóbbi években egyre több biztosítónál elérhető az úgynevezett vadkár-kiegészítő biztosítás is - teszik hozzá.

Forrás: Magyar Vadászkamara, Kárrendezés.eu, Vadászlap

Szabó Nelli /2019.06.12. /http://www.erdokertvad.hu