„Jó bornak nem kell cégér” - Fluktuáció: munkaerő elvándorlás

Közel fél éve tart a keresgélés, megfigyelés, információgyűjtés a nemzetközi gépkocsivezetőket alkalmazó cégek körében.Felvetődött egy olvasói kérés is, miszerint hozzunk létre egy 10-es listát a legjobb illetve a legrosszabb munkáltatók rangsorolásával.

Ez a lista nyilván nem lenne objektív.  Minden ember más és  mást vár el a munkáltatótól, mások az igények, mérni viszont csak azonos szempontok figyelembevételével lehetne, de a szociológiai módszertannal nem untatnék senkit.

Van azonban néhány alapvető tény, mellyel nehéz vitatkozni. Magyarországon hiány van a jól képzett, megfelelő gyakorlattal rendelkező, munkáját tisztességesen végző nemzetközi gépkocsivezetőből. Fuvarozó cég, illetve vállalkozás azonban akad szép számmal.

Érdemes elgondolkodni a fluktuáció – ingadozást, a munakerő elvándorlását jelenti – nagyságán, és annak okán egy-egy munkáltató esetében.

Azt hihetnénk, ha egy cég esetében a fluktuáció alacsony, az minden esetben jót jelent, mert feltehetően stabil a munkahely, nem zsigerelik ki az alkalmazottakat. Érdemes azonban továbbgondolni ezt a kérdést: a fluktuáció mértéke függ a dolgozók átlagéletkorától, hiszen a 40-50 év felettiek esetében ez a szám alacsonyabb, nyílván koruk miatt nehezebben változtatnak munkáltatót.

Az alacsony fluktuáció oka lehet még, hogy a cég stagnál, nincs pótlás, nincs új külső inger, új munkatárs, aki új lendületet hozna a cég életébe.

Ritkán, de előfordul, hogy egy-egy vállalkozáshoz un. kihalásos alapon lehet bekerülni, illetve várólista van. Vannak ilyen cégek, ahol a munkavállaló és munkáltató sikeres találkozása révén kölcsönösen elégedettek.

A másik véglet, amikor a munkáltatónál folyamatosan van felvétel, ugyanazok a hirdetések jelennek meg hétről-hétre. Ez bizony előfordul nagynevű, vagy mondjam úgy ismert cégek esetében is. Ahova évekkel ezelőtt még megtiszteltetés volt – ajánlás - útján bekerülni, ma már napi szinten hirdeti a felvételt.

Mi lehet ennek az oka? Ennyire gyenge a jelentkezők szakmai felkészültsége, vagy a munkáltató nagyon válogatós? Érdemes vizsgálni, hogy az elbocsátás illetve a felmondás milyen arányban oszlik meg.

 A nemzetközi gépkocsivezetők esetében gyakori probléma a hosszú hetekig tartó uniózás, a bizonytalan hazajövetel, a munkabér kifizetésével kapcsolatos problémák (késve érkezik meg, esetleg levonásokkal terhelt) , szabálytalan munkavégzésre kényszerítés (mágnes, kártya kivét stb.) állandó stressz, amit sok esetben a nem megfelelő hangnem , illetve a kommunikációs problémák okozzák. Ezek alapján jó néhány cég szakmai zsákutca lehet

A munkáltatók kedvelt szlogenje: „Ha nem tetszik, el lehet menni, úgyis sorban állnak a helyedért!” Valóban vannak olyan vállalkozások, ahol ez a mondat érvényes lehet, de valószínű ott nem is hangzik el ilyen, és ezzel, ha tetszik meg is magyaráztuk a „jó cég” egyik ismérvét.

Ahol, ezt a mondatot gyakran hallja a munkavállaló, ott érdemes elgondolkodni, mennyit is érek én a cégnek?

És a cégnek mennyit ér illetve mennyibe kerül a nagyszámú elvándorlás? Azok a kollégák, akik folyamatosan veszélyeztetve látják megélhetésüket, folyamatos stresszben vannak, nem tudják munkájukat szívvel-lélekkel végezni, nem beszélve a felmondási idejüket töltőkről. A munkatárs cserék – különösen, ha viszonylag gyakoriak – érezhetően befolyásolják a vállalkozás hatékonyságát.

Amikor többen kiesnek a munkából, azok helyett is el kell végezni valakinek a feladatokat, így a státuszban lévők nagyobb terhelést kapnak. A túlterhelés feszültséggel és motivációvesztéssel jár. Az új kolléga kiválasztása, betanítása is idő és költség. A betöltetlen pozíciók pedig kifejezetten veszteséget eredményeznek a nemzetközi fuvarozásban, mert a telepen álló szerelvény fenntartási költségei egy része akkor is jelentkezik, ha az nem gurul, hasznot nem hoz.

Véleményem szerint a nemzetközi gépkocsivezetőként dolgozó munkavállalóknak kiemelten  fontos :

  •    munka , és kifizetett bér
  •    tervezhető hazajutás
  •    emberi, tisztességes hangnem (megbecsülés)

Ott, ahol ez a három szempont megvalósul, nincs szükség állandó hirdetésre, és az éves periódusban a fluktuáció szintje is a normál értéken belül marad. Minden munkáltató érdeke a lojális, elhivatott munkavállaló! Érdemes lenne ezért a munkavállalóknak megbecsülni a képzett, jó szakembereket!

Kapcsolódó írások:

Szabó Nelli / 2014.07.11.