Kirándulás a Garda tónál

A Garda-tó Olaszország legnagyobb tava. A tó az utolsó jégkorszakban képződött. Köszönhetően elhelyezkedésének, a mediterrán flórának és a kellemes klímának, a Garda-tó az egyik legnépszerűbb úticél Észak-Olaszországban Területe: 370 km², hossza: 51,9 km, felszín magassága: 65 m. Városok: Sirmione, Riva del Garda, Malcesine, Desenzano del Garda,  Garda, Limone sul Garda, Gardone Riviera,  Moniga del Garda, Castelnuovo del Garda,

Halak: Pisztráng, Angolnaalakúak, Csuka, Ponty, Sügér, Compó, Menyhal, Nagy maréna, Szélhajtó küsz, Alóza. Szigetek: Isola del Garda, Isola San Biagio, Isola dell'Olivo, Isola di Sogno, Isola di Trimelone. Forrás: Wikipédia

Elegánsan öltözött emberek, hangulatos éttermek, minden szegletében igényes környezet – mintha nem is egy tó partján, hanem a gazdagok egyik kedvenc hercegségében, Monte Carlóban járnánk.

Ez az álomvilág Észak-Olaszországban, a Velencét és Milánót összekötő autópálya Peschiera nevű kijáratnál, Budapesttől 850 kilométerre azonnal megérint. Goethe szerint az Észak-Olaszországban található, kékeszöld színű Garda-tó a természet csodája. Milyen igaza van!

Olaszország legnagyobb tavát északról az Alpok déli csúcsai határolják, míg a déli része a Pó-síkságba nyúlik bele. A tó észak-dél irányban kb. 52 km hosszú, és a legszélesebb része 18 km. A magas hegyek között megbújó , kristálytiszta vizű tó partján olajfaültetvények, pálmafák és leanderek burjánzanak. Az ide látogató turisták nem kizárólag a fürdőzés, hanem a különleges atmoszféra, a parton található ezernyi természeti szépség és igényes szórakozási lehetőség miatt keresik fel a tavat.

A közepén akár száz méter mélységet is elérő tó vize sohasem lesz 20-22 foknál melegebb, de az itt nyaralóknak nincs is túl sok idejük a víz partján lebzselni, annyi a látni és felfedezni való.

Az igényes és minőségi turizmus a tó, és a környék mottója. A legapróbb részletekig megtervezett utak, sétányok, kézzel faragott köztéri kővázák és apró, rusztikus üzletek szegélyezik az utadat, bárhová is menj. 

A 150 km kerületű tó teljesen körbejárható, a nyugati oldalon sziklákba vájt, közvetlenül a víz mellett haladó alagút vezet végig a parton.

Az északi, fjordszerűen összeszűkülő csücsök természeti látnivalókkal vonzza a látogatókat, a keleti és déli oldalon viszont szinte egymásba érnek a mesebeli középkori városkák. Ezek mindegyikében található egy tulipános toronnyal díszített Scaligeri vár, amelyhez Lazisében várúr is jár - a család nemesi leszármazottai az elkerített torony tövében élnek. Forrás: life.hu

Sok kamionos találkozott már a Garda-tóval az E45/A22 és az E70/A4 autópályán közlekedve. Minket az a szerencse ért, hogy a 24 órás pihenőnket valahol Veróna közelében kellett abszolválnunk. A térképek szerint Desenzano kijáratnál lévő TOTAL kút alkalmasnak látszott több szempontból is. (a szempontokról egy korábbi írásunkban olvashatsz) Szerencsére sikerült úgy leparkolnunk, hogy a 24 órás pihenőnek az megfelelő legyen. Az internet segítségével megterveztük hogyan jutunk be a tóhoz.

Nem túl szabályosan a leállósáv szélén elgyalogoltunk a kijáróhoz, és onnan autóstoppal jutottunk el a tó partjára. az SS567 úton indultunk el, és Lido di Lonato-nál értük el a tavat. Kristálytiszta víz, és nagy kavicsok fogadtak bennünket. A parti sétányon indultunk el gyalog Desenzano del Garda városa felé.

Desenzano del Garda település Olaszországban, Lombardia régióban, Brescia megyében. Lakosainak száma 27 535 fő. Desenzano del Garda Padenghe sul Garda, Peschiera del Garda, Sirmione, Lonato del Garda és Pozzolengo községekkel határos. Terület: 60,1 km² Forrás: Wikipédia

Útközben szép házakat, kerteket, parkokat láttunk, amint az a fényképekből is kiderül. A kikötő felé tartottunk. Mivel még a kirándulásunk idején nem volt fő turista szezon, nem volt tömeg még a keddi piacon sem.  A kikötő megtekintése után megebédeltünk egy pizzériában, majd felmentünk a várba, ahonnét csodálatos panoráma tárult elénk, megérte a gyaloglás! Egy múzeum, és szabadtéri színpad is van a várban.

 

Még sétáltunk kicsit a keskeny, girbe-gurba középkori utcákon, majd vissza kellett mennünk a kamionhoz. Az a tapasztalatunk, hogy a visszaút kicsit mindig nehezebb, mint az oda út. Most is így jártunk, mert visszafelé már nem sikerült stoppolnunk, ezért gyalog kellett visszamennünk. Az utolsó 500 m már elég gyötrelmes volt a leállósávon, de megérte!

                       

Kapcsolódó írások:

Kis András / 2016.07.23.